2007. május 23., szerda

Almázó

A tegnapi rettenetes krumpli után már-már felüdítő volt a mai kajakóstoló: a reszelt alma. Ez a táplálék nem is volt olyan borzasztó. Csak nyelni tudok még nehezen, folyton öklendeznem kell a péptől.
Inni is most tanulok, van egy csőrös poharam, abból próbálkozom némi folyadékot magamhoz venni. A felét lenyelem, a másik felét kiköpöm. Szóval haladunk ezzel a kaja-dologgal, bár bevallom, egyáltalán nem olyan szívderítő dolog, mint az anyatej. Nem is értem, hogy miért kell azt leváltani!?
El is felejtettem mondani, hogy a tegnapi nap nem csak a szilárd étel kóstolása miatt volt történelmi jelentőségű, hanem azért is, mert életemben először utaztam metróval. Meg a mozgólépcsőt is először próbáltam. Nagyon vicces volt. Apával kettesben utazgattunk, míg anya vásárolt.
Holnap pedig ismét masszázsra megyek, úgyhogy szép napnak nézünk elébe! De addig még jó éjt, szép álmokat!

0 Comments: