2008. június 30., hétfő

Fürdés

Eddig az úgy volt, hogy bedugtam Manófüttyöt a kádba, nyitva hagytam a fürdő ajtaját, ő meg békésen eljátszadozott, míg én a konyhában a vacsora romjait takarítottam. Aztán amikor végeztem a konyhában, ő meg kellőképpen kiázott, ekkor jött a fürdés érdemi része.
Azt hiszem, erre a jó kis időspóroló módszerre mostantól keresztet vethetek, mert tegnap, amikor benéztem hozzá a fürdőbe, a mosdókagylóban álldogált, a folyékony szappant nyomogatva. Valószínűleg a fürdőkád peremére állva mászott át, én már csak a végeredményt láttam.
Aztán visszatettem a vízbe, hogy még pakoljak kicsit, de nem várt meg a törölközéssel, amikor úgy gondolta, hogy uncsi már az ázás, kimászott, és bevonult a szobájába játszani.
Mit nekünk törölközés ebben a jó melegben...

3 Comments:

Névtelen said...

Anyám. (Elnézést, nevettem is rajta, de inkább ez jellemzi a reakciómat.)

Névtelen said...

Hát, az én reakciómat is valami hasonló jellemezte :-)

Névtelen said...

Húúúú. Ez még Ricsin is túltesz! (Nálunk is épp így működik az esti fürdés, csak kimászkálás nélkül.)

Augusztustól felkötheted azt a bizonyos madzagot. :) Vagy már említették? :D