Dani és a nők

Eddig se volt titok, hogy Dani fiúnk gyengéd érzelmeket táplál a vele ellentétes nemű egyedek irányába. Pláne, ha ezek az egyedek hosszú hajat viselnek (azon belül is inkább szőkét), valamint az sem árt, ha szemüveget hordanak. Ha pedig ez a kettő együtt teljesül, az az abszolút Kánaán.

Nem, Danink nem a korosztályát részesíti előnyben. A pelenkás kislányok után is kihajol ugyan a kocsiból, de az igazi szerelem a 18-40 év közötti nőket illeti.

Múlt vasárnap azt hittem csak véletlen, hogy az új kántorunkkal (aki történetesen egy hosszú hajú lány), olyan feltűnően kedvesen viselkedett. A legszebb arcát vette elő, minden hisztit félretett és hatalmas vigyorgással udvarolt neki.

Az már azonban kezdett gyanús lenni, hogy most vasárnap, amikoris egy másik kántorlány helyettesítette Adélt, a szintén hosszú hajú hölgy megjelenésével az addig hisztis-toporzékoló Daniból egy földreszállt angyal lett, aki csábos nézésével, és mind a 8 fogát kivillantó mosolyokkal tette a szépet.

De a hosszú hajú lányok iránt érzett vonzalom akkor vált kétségtelenné, amikor tegnap este Rákospalotára mentünk az ottani helyi tamásmisére. Dani egész délután nem aludt és rettentő fáradt volt már az istentisztelet időpontjában, nyűglődött, meg minden ami ilyenkor szokás. Egészen addig, amíg meg nem látta Évit. Évinek - mit ad Isten - hosszú, szőke haja van. Odamentünk hozzá, és abban a pillanatban Daninak az arcára fagyott a sírás, üdvözült mosollyal kezdte el simogatni Évi szőke haját, majd az arcát is megcirógatta kicsit. Pedig életében először látta.

Nekem még nem simogatta meg az arcom... Lehet, hogy ennek a rövid, barna hajam az oka. Gondolkozom, hogy megnövesztem...