Egy hétfő délután a Csodák Palotájában

Szabadnapunkon felkerekedtünk, hogy végre megnézzük a Titanic-kiállítást a Millenárisban, és ne úgy járjunk, mint már sokszor, hogy eltervezzük, hogy elmegyünk egy kiállításra, aztán mire észbe kapunk, már nem is látogatható... Szóval most mindenképpen szerettünk volna még idejében érkezni. Aztán a nem éppen pénztárcakímélő belépőjegy láttán kissé hátrahőköltünk, de leginkább az tartott vissza minket a bemeneteltől, hogy babakocsit nem lehetett bevinni, márpedig mi babakocsival voltunk... Így aztán inkább a klotyókiállítást szemléltük meg, vicces volt, meg ingyenes, sőt még babakocsival is látogatható, tehát abszolút családbarát. Kár, hogy Dani éppen ezalatt délutánizott (nálunk ez a délutáni szunya :-), mert ugye ő nagy WC-fan, bár ezekhez úgyse lehetett volna hozzányúlni, akkor meg lehet, hogy mégis jobb, hogy aludt, na mindegy... Aztán gondoltuk, teszünk még egy sétát a parkban, ha már itt vagyunk, addig is hadd aludjon. De becsábultunk a Csodák Palotájába... És egyáltalán nem bántuk meg... Még ilyen picurkákkal, mint a Dani is abszolút élvezhető. Van egy kis játszóterület direkt picikéknek való játékokkal, elég soká elszöszölt ott, amíg mi a felnőttjátékokkal voltunk elfoglalva. Vagy éppen nagy komolyan figyelte, hogy anya meg apa miket művel, hogyan énekel egyedül négyszólamban, meg hogyan próbálja egy porszívócsőből kiáramló levegővel beleirányítani a labdát a kosárhálóba. Volt egy nagyon jópofa játék, amit Dani is kipróbálhatott, vagyis hogy ő próbálhatott csak ki igazán, mivel csak 20 kg alattiak számára készült. Egy hámba kellett beletenni, aztán egy sínen lehetett lóbálni, ugráltatni, lebegtetni, igazi űrhajóskiképzés volt, nagyon bírta. Aztán míg mi mindenféle reflextesztekkel foglalatoskodtunk, ő nagyszerűen foglalkoztatta a gépeket kezelő csajszit. Szóval nagy, családi élvezet volt a ma délután! Minden kisgyerekesnek ajánlom, mondom, még ilyen picikkel is teljesértékű. Hazafelé indulva még bementünk a játszótérre, ami a Millenárison van, ha arrafelé laknánk, biztos oda vinném a gyerekemet, annyira szép, és érdekes játékok vannak. Persze ez inkább nagyobbaknak, mint a Dani. Ja, és majd' elfelejtettem, hogy villamosoztunk! Bár nem annyira az utazás, inkább a körülöttünk álló sok-sok ember tetszett Daninak, mindenkivel igyekezett közelebbi kapcsolatba kerülni, osztatlan sikert aratva a járművön.