Zorka belépett a szilárd étellel táplálkozók klubjába.
Kóstolgatja az almás-krumplis pépet, meg a sütőtököt, már három kiskanállal elfogyaszt délidőben is, meg vacsira is, úgyhogy nála ez is egyszerűbben megy, mint a Bátyusnál, akivel két hét megfeszített munkájával jutottam el a nullától az egy kiskanálig.
Egyelőre még úgy eszik, mintha szopizna, leszopogatja a kanálról és csámcsog rettenetesen, és ma már azt is megállapítottam, hogy az evéshez nem csak őt kell beöltöztetni talpig előkébe, hanem nekem se árt a védőfelszerelés, mert evés közben szeret beszélgetni (hiába, nőből van), és az se zavarja, ha ezzel a pép nagy részét rám fröcskölni.
Persze a fő kaja még mindig a tej, és ez még valószínűleg így is lesz egy darabig.
Az összes olyan babagondozós könyvet pedig kidobom, ami arról beszél, hogy a bébik ebben a korban már nem táplálkoznak éjjelente. Mert az én lányom négyszer is. Arra meg egyik könyv se ad választ, hogy meddig lesz ez így. Pedig én nagyon szeretném megtudni.
Egyelőre még úgy eszik, mintha szopizna, leszopogatja a kanálról és csámcsog rettenetesen, és ma már azt is megállapítottam, hogy az evéshez nem csak őt kell beöltöztetni talpig előkébe, hanem nekem se árt a védőfelszerelés, mert evés közben szeret beszélgetni (hiába, nőből van), és az se zavarja, ha ezzel a pép nagy részét rám fröcskölni.
Persze a fő kaja még mindig a tej, és ez még valószínűleg így is lesz egy darabig.
Az összes olyan babagondozós könyvet pedig kidobom, ami arról beszél, hogy a bébik ebben a korban már nem táplálkoznak éjjelente. Mert az én lányom négyszer is. Arra meg egyik könyv se ad választ, hogy meddig lesz ez így. Pedig én nagyon szeretném megtudni.
0 Comments:
Post a Comment