Doresz, mikor jössz?

Ugyanis tegnap kaptam ajándékba egy libikókát. A libikókáról pedig köztudott, hogy kettesben érdemes használni. Pillanatnyilag úgy hidaljuk át ezt a problémát, hogy anya nyomja az egyik felét, a másikban meg én ülök. De a legjobb lenne, ha jönnél, és akkor kettőnknek már nagy buli lenne ez a libikóka dolog. Egyébként olyan furfangos ez a játék, hogy ha megfordítom a másik oldalára, akkor hirtelen egy kis asztal válik belőle, két székkel. Ebben az állapotában egyelőre lépcsőnek használom, állítólag úgy néz ki, mint egy dobogó - nem tudom, nem nagyon nézek sportversenyeket - és én a legfelső fokára szeretek felmászni, de asszem ennek annyira nem örülnek az ősök, mert miután meglátták, hogy én az objektumot erre használom, hangos sikoly kíséretében rögtön lecibáltak róla, és azóta nem fordítják ilyen állásba a játékot. Úgyhogy marad a libikóka-oldal, és akkor minél előbb gyere, mert ez uncsi egyedül. Pussz!