Fickó

A náthából lassan, de biztosan kilábalunk. Ennek örömére a tegnapi szép időben kimentünk kicsit sétálni. Ekkor jutott eszembe - amíg az udvaron álldogáltunk Fickóval szemezve - hogy Dani és az ebünk kapcsolatáról még nem is szóltam ezen a fórumon, pedig egy bejegyzést igazán megérdemelne az ügy.

Akkor most pótolom ezt a hiányosságot.

Szóval Dani egy ideje már komolyan érdeklődik Fickó kutyánk iránt. Az sem zavarta meg a Gyereket, hogy Fickó időközben jelentős külső változáson ment keresztül, ugyanis kozmetikusnál volt kérem szépen (helyesebben a kozmetikus volt nála), és a hatalmas szőrpamacsból egy agár típusú kutya lett, a bojtos farkincából pedig - ami főként csóválva annyira tetszett Daninak - egy egyszerű, bojtnélküli kutyafarok, ami azonban csóválásra még így is kiválóan alkalmas.

Szóval kezdetben azt hittem, hogy Daninak Fickó nagy szőrpamacs mivolta tetszik, de a kozmetikus működése óta is rajong érte, úgyhogy lehet, hogy egyszerűen Fickó megnyerő egyéniségében rejlik a titok. Mert hogy kutyánk egy meglehetősen kedves élőlény. Mondhatnánk úgy is, hogy nem egy kifejezettem házőrző típus. Az agresszivitás leghalványabb szikráját se mutatja. Mindenkihez szívesen odamegy, senkit nem bánt, hangját se hallani, csak ha esetleg más kutyákkal diskurál. Egyedül egyvalakitől tart: a Danitól! Pedig Danifiam még életében nem nyúlt hozzá, általában a kocsiból nézegeti, majd' kiugrik örömében, amikor meglátja Fickót, sikoltozik, kezét-lábát mozgatja hogy valahogy a kutya kegyeibe férkőzzön, Fickó azonban rendkívül távolságtartó vele. Dani most már időnként a babakocsin kívül is tartózkodik, vezetgetjük pár lépés erejéig az udvaron, és akkor persze rögtön Fickót venné célba, aki farkát behúzva somfordál el előle...

Nem értem...

Aztán rájöttem, hogy Fickó előző gazdái egy háromgyerekes család voltak. Lehetnek tapasztalatai a Totyogókkal kapcsolatban... :-)