Állatkerteztünk

Szombaton megejtettük Dani első állatkertlátogatását. Anyás program volt - anyával és keresztanyával -, mert Apája ebben az időben a Vidámparkban múlatta az idejét néhány vállalkozó szellemű hittanossal. Úgyhogy dél körül megérkeztünk a Ligetbe, aztán mi balra, ő jobbra. De legalább hazafelé az autóban volt miről élménybeszámolni :-).
Az állatkert ugyanis kiadós élmény volt. Már olyan régen voltam, hogy el is felejtettem, mekkora poén. Dani is nagyon élvezte a szaladgálást, az állatszobrok megmászását, na meg a galambokat, akik igencsak közel merészkedtek hozzánk, pláne akkor, amikor Dani az uzsi-kiflijét majszolta. Dani meg lelkesen kergette a szárnyasokat. Persze volt, amelyik szárnyas elől már inkább nekünk kellett megfutamodnunk, egy liba pl. olyan hévvel követelte a kóstolót a kifliből, hogy alig bírtuk lerázni. Szóval uzsiidőben elég népszerűek voltunk az állatok között.
A madarakon kívül még a nagyobb testű állatok érdekelték a fiatalembert: az elefántok, a viziló, a tevék - a kisebb élőlényeket, főleg amelyek faágakon hűsöltek, vagy elbújtak a bozótosukban, azokat nem nagyon vette észre. De sebaj, legalább lesz miért legközelebb is elmenni. A zsiráfok meg zebrák mondjuk nagyon hiányoztak, az ő lakhelyüket éppen átépítették látogatásunkkor, úgyhogy velük sajnos nem találkozhattunk, pedig a zsiráfokat már előre beharangoztam. De azért Danin nem látszott csalódásnak szikrája sem, hiszen zsiráf helyett volt játszótér kalózhajóval, meg egy olyan igazán jól csúszó csúszda.
Dióhéjban ennyi a tegnap délutánról. Dani viszonylag jól bírta a strapát is, nem aludt délután, csak amikor az autóhoz mentünk, akkor szunnyadt el pár percre.
Néhány fotót itt lehet látni, sajnos csak ennyi fért az ehavi keretembe a Flickr-nél, pedig rengeteg képünk van. De ízelítőnek talán ennyi is elég.