Bizony, bizony, így jár az, aki éjszakaitúrázik, meg fél 6-kor kel. Reggeli közben meg váratlanul elnyomja az álom...
Az éjszakai túrázásnak azért előzménye is van, valljuk be, és ebben mi, szülők is sárosak vagyunk. Elhatároztuk ugyanis, hogy nem veszünk még egy kiságyat, hanem Danit az elkövetkezendő hetekben szépen átneveljük rendes gyerekágyban alvó csemetévé. Ezért leszereltük a kiságy külső rácsát, hogy még mielőtt bevásárolnánk neki gyerekágyból, ezen gyakoroljon. De azt hiszem két nap után feladjuk a próbálkozást. Kezdve azon, hogy nem akar elaludni, akármilyen fáradt is, éjjel óránként felkel, és hol játszani kezd el a sötét szobában, hol hozzánk vándolorol át, de nemám aludni, hanem hancúrozni. Én már tegnap felfüggesztettem volna a rácsnélküli altatással való próbálkozást, Apája adott neki még egy éjszakai esélyt, de kudarcba fulladt a próbálkozás. Nem tud még mit kezdeni a szabadságával, szüksége van a nyugodt pihenéshez a rácsokra, ez van.
Azért augusztusig még lehet, hogy beadja a derekát, és akkor mégsem kell kiságyat vennünk, ha meg nem, akkor úgy is jó.
Ha ő feltétlenül rácsokat akar, ám legyen.
4 Comments:
Akkor még inkább ki kell pihennem magam... 2 naplóba kell beleásni magam!
Dani szívem, Te kb egyidős vagy a Lyányommal... plusz minusz pár nap!!! :DDD És milyen szép kissrác vagy ;)
Puszi, Anita
Szuper, hogy ismét egy kortárs csemete :-) - aki ismét felnyitja a szemem, hogy a lányok ilyen korban már szinte folyékonyan beszélnek, ellenben az én fiammal, aki folyékonyan gagyog és még folyékonyabban sikít :-)
Na Kata, hát MiCsengénk a folyékony beszéddel eléggé hadilábon, (leginkább sehogy) áll, :S úgyhogy én is csak várom a csodát... :P
Na én azért a "Csenge mondta" blogból mást látok :-)
Post a Comment