TY

Eddig ugye a K volt a sláger. Ezt gyakoroltam unos-untalan. Hogy "kkkkkkkkk" meg "kkkkkh" meg "kkkkkhhhhkk. A hang gyakorlása közben még a nyálammal is sikerült gurgulázni. Most váltottam, a kkkkkkk már nagyon megy, úgyhogy a TY következett soron. Úgymint työ, ilyen egészen röviden, vagy esetleg tttttttttyö, így, hosszan megnyomva, netalántán tttyöty (és ezt nem anyukám cicijére értettem :-). Na, ennyi elég is mára a szóból.

Más. Anya mostanában fura ízű kajákkal etet. Nem olyan aranyos kis üvegből, amin baba van, hanem csak simán, kis tálkából, és nagy vigyorral hozzáteszi minden kanálhoz, mielőtt benyomná a számba, hogy ezt akkor most ő főzte nekem. Nem is értem, most lelkesednem kellene?!? A másik papi sokkal jobb volt - hogy köztünk legyen szólva... Azért ez is lecsúszik - hála a jó étvágyamnak - de a múltkori bolognai spagettinek a nyomába se érnek anya próbálkozásai, azt meg valami Nestle bácsi főzte, vagy mi... Ő biztos valami szuper szakács. Na mindegy, állítólag bele kell nyugodnom, hogy életem további részében anya fog rám főzni és nem Nestle bácsi. Brrrrr!