2007. október 26., péntek

Tökmag

Valahogy nőtt-nyúlt az elmúlt időben ez a gyerek, de olyan észrevétlenül, hogy nem igazán készültünk fel erre a változásra lakásbiztonsági szempontból.
Ezt 24 óra leforgása alatt egy tökmaggal teli tálka, valamint egy tejeskávéval csurig töltött bögre bánta, na meg a fehér szőnyeg, ami jócskán kapott ez utóbbiból. Arról nem is beszélve, hogy az idillikus reggeli kávézásomnak is lőttek, és talán ez fájt a legjobban. Félkómás kávészürcsölés helyett ugyanis szedegethettem össze bögredarabokat és szilánkokat, valamint moshattam fel a 3 dl folyadékot, ezen kívül Dani reggeli átöltöztetését sem odázhattam tovább.
Pedig azt hittük, hogy a lakásunk gyerekbiztos. De hát eddig csak egy bizonyos magasságig kellett veszélymentesíteni, a többiről tudtuk, hogy még nem éri fel. A bögre is, meg a tökmagos tál is a "mégnemérifel" magasságban volt...
Úgy tűnik, a mércét most már kicsit feljebb kell tennünk.
Mindenesetre azt gondoltam, hogy a tökmag leverése után, amikor 2 másodpercen belül ott termettem a tett helyszínén, elég gyors voltam. De mint ma kiderült, mégsem, a reggeli peluscsomagban ugyanis gyanús héjas-egész tökmagvak voltak láthatóak...

2 Comments:

Névtelen said...

Van erről Efraim Kishonnak egy vicces kis története. Szerintem neked is megvan, ajánlom felfrissítésre :)

Névtelen said...

Jó, hogy mondod! Azon a könyvön már akkor is jól szórakoztam, amikor még nem volt gyerekem, most biztos még viccesebbnek fog hatni (már ha a Familiengeschichten-re gondolsz). Elő is keresem :-)