Ha tudtam volna, hogy tegnap éjjel még éjfélkor sem hajlandó elaludni, nem írtam volna már fél 11-kor bejegyzést arról, hogy még mindig nem alszik a Kölyök. Fogalmam sincs, hogy mi lehet a baj. Derült égből villámcsapásként érkezett hozzánk ez az alvásprobléma. Éppen a minap írtam egy másik blogba kommentként, hogy az én Fiam még milyen jó alvó, aztán tessék.
Három napja még csak a lefekvés körül méltatlankodott, de aztán elaludt. Másnap már rendesen sírt, úgyhogy kivettük, ekkor 11-ig húzta. Tegnap még éjfélkor is szöszölt, ekkor azonban én elaludtam... Kínunkban fél 12-kor betettük az ágyába, villanyt felkapcsoltuk neki, beraktunk játékokat a kiságyba, és azokkal elbrümmögött magában. Aztán valamikor Apája lekapcsolta a villanyt, ezt már én nem vettem... Természetesen előtte mindennel próbálkoztunk, amikor magunk mellé vettük, akkor is csak toporzékolt, szopizni nem akart, sehogy se volt jó neki.
Fáradtabb mondjuk nem vagyok emiatt az átlagosnál, mert alapesetben is éjfél körül fekszem, csak akkor az előtte levő néhány órát hasznosabban szoktam eltölteni, mint a Dani altatása.
De hogy ma délután nem fog aludni, arról saját kezűleg gondoskodom...
0 Comments:
Post a Comment