Gondoltam, írok neked egy levelet, hogy a messzi Szegeden is tudd, mi történik velem.
(A többi levélolvasó kedvéért megjegyzem, hogy a múlt héten még úgy volt,hogy én is megyek a Szüleimmel a szegedi gyermektáborba, de aztán én beteg lettem, és itthon kényszerültünk maradni Anyával...)
Szóval előszöris nagyon hiányzol, a Mami nem dobál engem a levegőbe, nem lógat a lábamnál fogva, űrhajóskiképzésem a távollétedben szünetel, tök uncsi az egész hét nélküled. Főleg, hogy még ráadásul szobafogságban is vagyok a betegség miatt, ami jelentem, most már múlóban van, és mire megjössz, se híre, se hamva nem lesz. Lázam már nincs, volt nálam tegnap a Doktornéni és kaptam gyógyszert, nagyon finom édes, mindig rendesen beveszem. Csak az orrszívást utálom továbbra is, a Mami alig boldogul velem egyedül, annyira kapálódzom az ölében... Úgyhogy ő is gyakran emlegeti, hogy kár, hogy nem vagy itt! Van egy jó hírem számodra: két napja bevezettem, hogy éjjel 3-4 óra tájékán felébredek, és egy másfél órát játszani szeretnék! Anya nem nagyon partner ebben, már várom hogy gyere, és ilyenkor Te foglalkozz velem! Azért most is egész jól elszórakozom éjszakánként, sikongatok, kiabálok, kidolgoztam a legjobb módszert a hálózsákban való felállásra, és rendületlenül gyakorlok. Most már azt is tudom, hogy hogyan kell a felállásból huppanás nélkül leülni, és már egyéb tárgyakba kapaszkodva is fel tudok állni, nem csak a kiságyban. Úgyhogy veszélyes vagyok ám, majd meglátod! Tegnap kisebb balesetet szenvedtem, amikor négykézlábra álltam, és felnyomtam a popómat jó magasra, csak arra nem számítottam, hogy ezzel a fejem meg előrebukik... De most már ezt is tudom! Anya üzeni, hogy azzal is dicsekedjek el, hogy ma nem akartam megenni a sárgarépa-főzeléket, hanem kiköptem. De ezt szabad, nem? Te se eszed meg a sárgarépa-főzeléket, és mi férfiak tartsunk össze :-)
Délután volt itt nálam Lana, játszottunk kicsit. most meg már lassan készülök az esti fürdire, úgyhogy búcsúzom is!
Sok puszi, és nézd meg a videot, amin integetek neked!
Dani
(A többi levélolvasó kedvéért megjegyzem, hogy a múlt héten még úgy volt,hogy én is megyek a Szüleimmel a szegedi gyermektáborba, de aztán én beteg lettem, és itthon kényszerültünk maradni Anyával...)
Szóval előszöris nagyon hiányzol, a Mami nem dobál engem a levegőbe, nem lógat a lábamnál fogva, űrhajóskiképzésem a távollétedben szünetel, tök uncsi az egész hét nélküled. Főleg, hogy még ráadásul szobafogságban is vagyok a betegség miatt, ami jelentem, most már múlóban van, és mire megjössz, se híre, se hamva nem lesz. Lázam már nincs, volt nálam tegnap a Doktornéni és kaptam gyógyszert, nagyon finom édes, mindig rendesen beveszem. Csak az orrszívást utálom továbbra is, a Mami alig boldogul velem egyedül, annyira kapálódzom az ölében... Úgyhogy ő is gyakran emlegeti, hogy kár, hogy nem vagy itt! Van egy jó hírem számodra: két napja bevezettem, hogy éjjel 3-4 óra tájékán felébredek, és egy másfél órát játszani szeretnék! Anya nem nagyon partner ebben, már várom hogy gyere, és ilyenkor Te foglalkozz velem! Azért most is egész jól elszórakozom éjszakánként, sikongatok, kiabálok, kidolgoztam a legjobb módszert a hálózsákban való felállásra, és rendületlenül gyakorlok. Most már azt is tudom, hogy hogyan kell a felállásból huppanás nélkül leülni, és már egyéb tárgyakba kapaszkodva is fel tudok állni, nem csak a kiságyban. Úgyhogy veszélyes vagyok ám, majd meglátod! Tegnap kisebb balesetet szenvedtem, amikor négykézlábra álltam, és felnyomtam a popómat jó magasra, csak arra nem számítottam, hogy ezzel a fejem meg előrebukik... De most már ezt is tudom! Anya üzeni, hogy azzal is dicsekedjek el, hogy ma nem akartam megenni a sárgarépa-főzeléket, hanem kiköptem. De ezt szabad, nem? Te se eszed meg a sárgarépa-főzeléket, és mi férfiak tartsunk össze :-)
Délután volt itt nálam Lana, játszottunk kicsit. most meg már lassan készülök az esti fürdire, úgyhogy búcsúzom is!
Sok puszi, és nézd meg a videot, amin integetek neked!
Dani
