Szilveszter éjjel

Ilyenkor ugye szokás a tüzijáték, meg mindenféle durrogó hangot kiadó eszköz használata. Ezúton is hálám mindazoknak, akik ezt a házunk közelében tették meg, és Danit sikeresen felrázták legszebb álmából, hogy aztán nekünk is legyen megemlegetni való szilveszter éjjelünk. Fiatalúrnak ugyanis esze ágában nem volt visszaaludni, ráadásul pont akkor, amikor már a nagyszölőkből álló vendégsereggel együtt mi viszont nyugovóra tértünk volna. Egy ideig játszottunk vele, majd ágyba dugtuk, de olyan hisztit csapott, hogy jobbnak láttuk kivenni, és magunk közé fogadni a nagyágyba. Daninak sajnos a velünk egy ágyban fekvésről nem az alvás jut eszébe, hanem hogy most aztán szabad a játék minden formája. Hiába volt teljes sötétség, hiába feküdtünk mozdulatlanul, ő ide-oda vetődött, felállt, ugrált, sikítozott. Én azon kaptam magam, hogy egyik kezemmel már ösztönösen az arcomat védem, amióta egy hátravetődés alkalmával tiszta erejével eltalálta az orromat, valamint rendszeresen majdnem kiüti az első fogaimat, bár ezen az éjjelen ezzel az akcióval megjárta, mert az ő fején lett az én fogamtól a nagy kék folt. Szóval ezekre az esetekre egy bukósisakot kéne beszereznem, nem neki, magamnak, ha nem akarok súlyosabb sérüléseket szerezni. Azt a fájdalom már szinte említésre sem méltó, amikor a fejem helyett egy másik testrészemet vette célba, és a nemrég még tejcsarnokként funkcionáló dudor ezúttal arra használtatott, hogy teljes erejével belemarkoljon, és úgy üljön fel. Hát, így néz ki, ha mi magunk mellé vesszük a Gyermeket.
Azért úgy 4 felé elaludt, kicsit később pedig átcsempésztük az ágyába, ahol békésen szundikált reggelig.
Persze ez nem is lenne olyan rossz szilveszter éjszakának, feltéve ha a másnap nem munkanap lenne, de hát sajnos nálunk ez a helyzet áll fenn.
Úgyhogy ha január elsején bárki bárminemű fáradtságot vélt volna felfedezni rajtunk, az nem a véletlen műve.
Azért boldog új évet mindenkinek :-)!