A mostani megfázásnak (ami már vagy két hete tart) kivételesen pozitív hozadéka is van: Dani megtanult orrot fújni. Azért még nem tettük el az orrszívót sem, mert esténként az alaposabb orrtisztításnak azért mégiscsak az a feltétele, de napközben ügyesen kifújja az orrát. Sőt, anya orrát is kifújja, meg apáét is.
Ezzel egyidejűleg megismerkedett az orrtúrás szépségeivel is. Éppen nyilvános helyen, társaságban kezdte el először a túrkálást, gondolom, elég szánalom lehettem a bamba mosolyommal, meg a szöveggel, hogy "most csinálja először, foggggalmam sincs, kitől láthatta...". Azért szerencsére rendszert még nem csinált belőle, bár nincsenek illúzióim... De pillanatnyilag ezen kívül számos fontosabb dolog van, amiről több-kevesebb sikerrel próbálom lebeszélni, úgyhogy az orrtúrás tiltását egyelőre halasztom addig az időpontig, amíg nem próbálja meg a kitúrt anyagot táplálékként hasznosítani. Mert azellen fel fogok lépni, bármennyire is immunerősítő :-)
2 Comments:
KAta, ne legyenek illúzióid, minden gyerek túrja az orrát egy ideig, mert izgi nekik, hogy van ott egy lyuk. Max arra figyelj, hogy ne adj a kezébe és ne ejts a földre borsót, babot, csicseiborsót, ilyeneket, mert akkor a felfedezett lyukba azokat is megpróbálja beletuszkolni. És az nagyon ijesztő. :)
Most nálunk a szembe-dugdosás a nyerő, a szemébe próbál belepakolni dolgokat, mint pl. kenyérmorzsa, vagy az is izgi, hogy a ceruzát meddig lehet benyomni, elég idegölő hobbi :-)
Post a Comment