Manapság nálunk ez a kettő meglehetősen összefolyik. Zorkabébi még nem egészen veszi a lapot, hogy a nappal az arra való, hogy minél többet nyitva tartsuk a szemünket, az éjszakával ellentétben, amikor a szem zárva tartása lenne a cél. Persze ez egy éppen egy hetes Csöpptől nem is várható el, úgyhogy türelmesek vagyunk.
Na, de a tegnap éjszaka azért egész tűrhető volt, csak enni kelt fel Zorka, aztán visszaaludt, bár ez az éjszakai visszaalvás általában a szülői ágyban történik, a kiságyát ilyenkor nem szereti, úgyhogy köztünk szunyókál reggelig. A nappali alvások erejéig a kiságy is megteszi, ezen nem problémázik.
Közben Dani a duplórajongásból ismét visszatért a kisvonatozás iránti szenvedélyéhez, Keresztanyu jóvoltából újabb elemekkel bővült a sínkészlet, újabb hidak és alagutak színesítik a játékot, és már szét se szedi a síneket, hanem az immár hat darabból álló szerelvénnyel vasutazik erdőn-mezőn keresztül. A vonatelemeket összetartó mágnes használatára is már rájött, nem is kellett elmagyaráznom.
Zorkát továbbra is lelkesen szeretgeti, majd' kibújik a bőréből, amikor meglátja. Fickó után ő az egyetlen élőlény, akit önszántából puszilgat. A délutáni alvása után is rögtön robog be a szobánkba szemügyre vételezni az alvó tesóbabát.
Kedvenc könyve pedig, amit Keresztanyu napi százszor elmesél neki, az Anna és Peti sorozatból a "Kistestvér érkezik" című.
Egyébként pedig rettentően élvezi, hogy egész napos játszópajtást kapott Keresztanyu személyében, és ha Keresztanyu néhány percig rajta kívül még valami mással is merészel foglalkozni, rögtön reklamál.
0 Comments:
Post a Comment