Már egy jó ideje a véletlenül elöl hagyott íróeszközökkel az asztalt és a konyhaszekrényt pingálta, úgyhogy gondoltam én, hogy lassan eljön a rajzolós korszak Dani életében, csak a ceruza már nem volt elég érdekes számára, a filctollat meg még túl veszélyesnek tartottam a ruhákra és bútorokra nézve. De miután Gabi néniéktől kaptunk egy készlet gyerek és szülőbarát kimosható filctollat, úgy döntöttem, itt az idő, hogy Dani legálisan is hódoljon rajzolási szenvedélyének. Ebben Zorka is támogatott minket ma délelőtt, és a foglalkozás alatt együttműködően aludt :-).
Szóval előszedtem a filctollakat, Dani választott színt, és elkezdett rajzolni a papírra, minden színnel először pöttyöket (még jó, hogy a filctoll tervezői arra is gondoltak, hogy elég strapabíró legyen a toll hegye, és viselje, ha jól beleütögetik az asztalba...), aztán vonalakat jobbra és balra, nagyívű kézmozdulatokkal, majd megcsodálta keze munkáját és kérte az újabb színt.
A tollra a kupakot egyedül is fel tudja tenni, persze csak ha akarja. Mert volt, hogy két tollal is rajzolt egyszerre - gondolom most kezd rajta gondolkozni, hogy anyukáját követve jobb avagy apukája után balkezes legyen - és volt, hogy a filctollak egymást színezték, és akkor jobbnak láttam én gondoskodni arról, hogy a kupak a helyén legyen, hogy ne csak egyszerhasználatos legyen a filctollkészlet. Amúgy meg nem csak a papírra ment ám a festékből, hanem a rúzsozást is kipróbálta, mégpedig a sötétkék filccel - fogalmam sincs, hol látott ilyet, nálam biztos nem, én nem vagyok híve az extrém sminknek.
Leginkább a zöld szín tetszik neki, aztán még a narancssárgát is szereti, a feketét és a pirosat viszont néhány pötty után elégedetlen képpel cserélte le. A kék azonban népszerű volt, elsősorban testfestéshez használta :-).
És íme a két első filctollrajz :-).
Már egy jó ideje a véletlenül elöl hagyott íróeszközökkel az asztalt és a konyhaszekrényt pingálta, úgyhogy gondoltam én, hogy lassan eljön a rajzolós korszak Dani életében, csak a ceruza már nem volt elég érdekes számára, a filctollat meg még túl veszélyesnek tartottam a ruhákra és bútorokra nézve. De miután Gabi néniéktől kaptunk egy készlet gyerek és szülőbarát kimosható filctollat, úgy döntöttem, itt az idő, hogy Dani legálisan is hódoljon rajzolási szenvedélyének. Ebben Zorka is támogatott minket ma délelőtt, és a foglalkozás alatt együttműködően aludt :-).
Szóval előszedtem a filctollakat, Dani választott színt, és elkezdett rajzolni a papírra, minden színnel először pöttyöket (még jó, hogy a filctoll tervezői arra is gondoltak, hogy elég strapabíró legyen a toll hegye, és viselje, ha jól beleütögetik az asztalba...), aztán vonalakat jobbra és balra, nagyívű kézmozdulatokkal, majd megcsodálta keze munkáját és kérte az újabb színt.
A tollra a kupakot egyedül is fel tudja tenni, persze csak ha akarja. Mert volt, hogy két tollal is rajzolt egyszerre - gondolom most kezd rajta gondolkozni, hogy anyukáját követve jobb avagy apukája után balkezes legyen - és volt, hogy a filctollak egymást színezték, és akkor jobbnak láttam én gondoskodni arról, hogy a kupak a helyén legyen, hogy ne csak egyszerhasználatos legyen a filctollkészlet. Amúgy meg nem csak a papírra ment ám a festékből, hanem a rúzsozást is kipróbálta, mégpedig a sötétkék filccel - fogalmam sincs, hol látott ilyet, nálam biztos nem, én nem vagyok híve az extrém sminknek.
Leginkább a zöld szín tetszik neki, aztán még a narancssárgát is szereti, a feketét és a pirosat viszont néhány pötty után elégedetlen képpel cserélte le. A kék azonban népszerű volt, elsősorban testfestéshez használta :-).
És íme a két első filctollrajz :-).
0 Comments:
Post a Comment