Fogalmam sincs, hogy mit tehettek a tegnap vásárolt játszószőnyegbe, de este a Lány a szokásos kilenctőltizenegyigcicincsüngés helyett a zsiráfot, a cicát, meg a pálmafát bámulta, időnként társalgott is velük, majd szó nélkül elszenderedett ebben a kellemes társaságban.
Ma reggel pedig a szintén szokásos álmosvagyokdenemtudokelaludni nyűglődés helyett megvitatta a helyzetet a papagájjal, majd mire felocsúdtam volna, hogy most gyors szoptatás és ringatás szükséges ahhoz, hogy elaludjon, kidőlt a szőnyegen fekve.
Komolyan gondolkoztam, hogy vegyünk-e neki játszószőnyeget, mert hogy azt úgyis csak néhány hónapig használják a babák, és megéri-e, de most már látom, hogy minden pénzt megért.
Arról a röhögésről nem is beszélve, ami azt a folyamatot kíséri, ahogy Dani próbálja magát elhelyezni a játékív alatt :-).
Lehet, hogy nem is éhes volt a gyerekem, egyszerűen csak unatkozott...
0 Comments:
Post a Comment