Amikor tavaly nagy sírás-rívás kísérte a Mikulás látogatását szerény hajlékunkban, akkor arra gondoltam, hogy kicsi még ez a gyerek, majd jövőre már értékelni fogja a Puttonyost.
A délelőtti óvodás mikulás-ünnepség óta azonban enyhe aggodalommal nézek az est felé, amikor a falu Mikulása ezévben is jön; mert Dani délelőtt az oviban olyan kétségbeesett pillantásokat vettem rám a Mikulás láttán, és olyan sírás volt, amikor némi kis ajándékot próbált volna átnyújtani neki, hogy csak na.
A délelőtti óvodás mikulás-ünnepség óta azonban enyhe aggodalommal nézek az est felé, amikor a falu Mikulása ezévben is jön; mert Dani délelőtt az oviban olyan kétségbeesett pillantásokat vettem rám a Mikulás láttán, és olyan sírás volt, amikor némi kis ajándékot próbált volna átnyújtani neki, hogy csak na.
Úgyhogy most este a régóta vágyott ikeás műanyag "hintalovat" fogja hozni Nagyszakállú, talán ezzel sikerül a szívébe lopnia magát.
Nem is olyan sokára meglátjuk :-).
Nem is olyan sokára meglátjuk :-).
Mikulásnéző...
Azért az óvónénitől elfogadta az ajándékot :-)
Maradtunk egy kicsit játszani...
Ezt meg csak mert szép :-)
1 Comment:
Ez az utolsó erősen szkreppgyanús...
Post a Comment