A múlt héten itt voltak nálunk pár napot kedves német barátaink, és mivel ezúttal csak egy gyerekkel jöttek, meg a mi egyik gyerekünk is oviban volt napközben, egész jól meg tudtuk oldani, hogy Zorka és én velük menjünk kirándulgatni.
A legnagyobb élmény Selmecbánya volt, nem is gondoltam, hogy ilyen közel van hozzánk, azt meg pláne nem, hogy egy ennyire hangulatos kis városka. Felújítási szakaszban van, úgyhogy lesz még a mostani állapotánál jobb is, de így is a szívembe lopta magát, olyannyira, hogy megfogadtam, ide egyszer kettesben is elmegyünk Apacukával, mondjuk egy olyan szombati napon, amikor nagyszülők vigyáznak az unokákra (rejtett utalás :D).
A város fényét emelte egy rendkívül különleges kávéház mellett még egy hihetetlenül klassz bolt is, ahol kézművesek, iparművészek termékeit lehetett megvásárolni, na, az volt az a bolt, ahonnan három nőt nehezen lehetett kiráncigálni, a negyediket meg csak azért, mert ő babakocsiban volt megkötözve.
Jó sokat fényképeztem, de ahogy átnéztem őket, főleg épületeket, meg utcarészleteket, ami ezen a blogon nem annyira érdekes, de azért néhányat feltöltöttem, és a fenti képre kattintva lehet őket megnézni. Amin egyébként a két szőke hercegnő közül a nagyobbikat másfél és kétésfél éves kora között intenzíven bébiszitteltem, most meg ő vigyáz az én kis Egyévesemre...
Hiába, öregszem.
0 Comments:
Post a Comment