Porontyok

Megnyugodhat a lelkem, mert ha Dani miatt nem is volt érdemes homokozót építeni az udvarban - ő ugyanis vajmi keveset használta - Zorka miatt már megérte, ma délután, életében először beszabadult, és el volt bűvölve a homokozás élményétől. Eddig nem nagyon engedtem őt a homokozó közelébe, mert azt gondoltam, hogy egy ilyen mindenevő, mint őhölgyesége, lapátszámra falja majd a kis szemcséket, de tévedtem, egyszer kóstolta csak meg, aztán konstatálta, hogy nem finom, és ezután már kezdődhetett az igazi móka, a homok morzsolgatása, csuklóig beletúrás a homokba, nem csak ő élvezte, hanem mi is a látványt :D.

 

Amúgy meg elindult, a múlt hét végén, Németországban történt az igencsak jelentős esemény, Krisztiéknél tette meg az első két lépést, Frau Gunst teaszán pedig már ötöt-hatot lépett egymás után, aztán nem kizárt, hogy a német levegő volt rá jó hatással, mert azóta itthon ismét a négykézlábazást részesíti előnyben, de azért a hivatalos elindulási idejének a múlt hét végét tekintem, bár ez a pár nap nem csak emiatt lesz emlékezetes, hanem azért is, mert olyan jól éreztük magunkat :o).

Ha már babanapló, vagy mi a szösz, akkor az is fontos esemény, hogy életem első szülői értekezletén vettem  részt a héten, azt hiszem, ez a felnőtté válásnak már egy nagyon fontos állomása, végülis szülői értekezletre a felnőttek szoktak járni :o). Rögtön munkaközösségi tagságot is kaptam, az első esemény pedig, ami a tagságomat illeti holnap lesz, egy szülői nap, amikor együtt főzünk a gyerekekkel, együtt játszunk, együtt faragunk töklámpást, Dani már teljesen be van zsongva, hogy holnap együtt megyünk oviba, és MI IS ott maradunk Zorkával, hogy vele játsszunk.