2008. szeptember 1., hétfő

Ölbebaba

Persze gondoltam én, hogy nem fog az úgy maradni, hogy Zorka csak eszik-alszik-jókislánykodik. Csak azt hittem, hogy egy pár nappal (esetleg héttel) később érkezik el az az idő, amikor nem akar aludni, egész nap kézben lenne, és babusgattatja magát. Egyébként a lányos rafináltság már most kiütközik: ha leteszem az ágyába/kanapéra/bármilyen vízszintes felületre hasfájást mímel, teli torokból ordít és húzogatja apró lábacskáit a pocijához, aztán amint felemelem, mintha elvágták volna - úgy látszik, a hasfájás emelés hatására múlik, de ez nekem azért kicsit gyanús...
A kendőzés sajnos most pár napig szünetel, anyuka lázas mellgyulladása miatt, bár a láz már úgy tűnik ma megkímél, de a fájdalom még maradt, úgyhogy most a hordozókendővel nem próbálkozunk.
Az éjjelek is hol ilyenek, hol olyanok, tegnap éjszaka csak másfél órát éberkedett, a tegnapelőttivel ellentétben, amikor másfél órát aludt.
Szerencsére Danit nem zavarja az éjszakai koncert, durmol, mintha mi se történne, komoly bajban lennénk, ha nem lenne ilyen kiváló alvókája.
Fiatalúr szívébe egyébként egyre inkább belopja magát Zorka, amikor ugyanis éhes, vagy nyugtalan, pont úgy liheg, mint Fickó kutya. És ugye a kutyával való bárminemű hasonlóság csak pozitív irányba lendítheti a kapcsolatukat.

0 Comments: