Tegnap Dani négyszer hozta rám a frászt. Sorrendben a következők történtek:
Reggel azzal indított, hogy kiment az erkélyre pizsiben, és felmászott a korlátra. Ez két okból is veszélyes: egyrészt mert mínusz 10 van, másrészt mert ha magasabbra mászik, esetleg a hóban landol, egy emeletnyi esés után. Mindezt úgy, hogy egy szobában tartózkodtunk, én közben Zorkát öltöztettem. A történtek után felső zárról kell gondoskodnunk az erkélyajtóra.
Aztán indultunk itthonról, és ilyenkor Dani, ha már felöltözött, a földszinten szokott megvárni minket, addig motorozik ott, piszkálja a harmóniumot, ilyenek. Tegnap amikor végre mi is leértünk, a kazánházban találtam rá, kinyitotta a kazán ajtaját és gyönyörködött a lángokban, hangos "tű, tű" (tűz) felkiáltások közepette. Tanulság: a kazánajtót is zárnunk kell.
Aztán autóval mentünk, amikor egy halk kattanást hallottam, és vajon mi volt az? Dani menet közben kinyitotta az ajtót. Gyerekzárunk nincs, úgyhogy ezután a rendes zárat lenyomva utazhat csak.
És, a hab a tortán: a délutáni alvás után megyek őt ébreszteni, hát a feje teljesen bele volt csomagolva a takaróba, de nem ám csak úgy rá volt libbentve a takaró, hanem úgy körbe volt vele tekerve a buksija, hogy komoly koncentrációt kívánt kibogozni. Alatta egy vörös, szuszogó fej fogadott...
Az, hogy este át akart menni kismotorral Zorkán, már említést se érdemel, szerencsére ez az elhatározása csak elméleti szinten maradt, mert ott voltam a sarkában. Amúgy imádja a húgát, ezt se gonoszkodásból akarta vele csinálni, csak játékból, azt hitte, Zorka is örülni fog neki.
Na jó, mégsem átlagos nap volt ez. Még jó.
Reggel azzal indított, hogy kiment az erkélyre pizsiben, és felmászott a korlátra. Ez két okból is veszélyes: egyrészt mert mínusz 10 van, másrészt mert ha magasabbra mászik, esetleg a hóban landol, egy emeletnyi esés után. Mindezt úgy, hogy egy szobában tartózkodtunk, én közben Zorkát öltöztettem. A történtek után felső zárról kell gondoskodnunk az erkélyajtóra.
Aztán indultunk itthonról, és ilyenkor Dani, ha már felöltözött, a földszinten szokott megvárni minket, addig motorozik ott, piszkálja a harmóniumot, ilyenek. Tegnap amikor végre mi is leértünk, a kazánházban találtam rá, kinyitotta a kazán ajtaját és gyönyörködött a lángokban, hangos "tű, tű" (tűz) felkiáltások közepette. Tanulság: a kazánajtót is zárnunk kell.
Aztán autóval mentünk, amikor egy halk kattanást hallottam, és vajon mi volt az? Dani menet közben kinyitotta az ajtót. Gyerekzárunk nincs, úgyhogy ezután a rendes zárat lenyomva utazhat csak.
És, a hab a tortán: a délutáni alvás után megyek őt ébreszteni, hát a feje teljesen bele volt csomagolva a takaróba, de nem ám csak úgy rá volt libbentve a takaró, hanem úgy körbe volt vele tekerve a buksija, hogy komoly koncentrációt kívánt kibogozni. Alatta egy vörös, szuszogó fej fogadott...
Az, hogy este át akart menni kismotorral Zorkán, már említést se érdemel, szerencsére ez az elhatározása csak elméleti szinten maradt, mert ott voltam a sarkában. Amúgy imádja a húgát, ezt se gonoszkodásból akarta vele csinálni, csak játékból, azt hitte, Zorka is örülni fog neki.
Na jó, mégsem átlagos nap volt ez. Még jó.
0 Comments:
Post a Comment