Gyerekbiztos

Csak akkor érzi igazán az ember, hogy milyen egyszerű az élet otthon, egy viszonylag gyerekbiztos lakásban, amikor néhány napig nem ebben a gyerekbiztos lakásban tartózkodik, hanem egy olyanban, ami ugyan fel van készülve gyerekek fogadására kisággyal, játékokkal meg etetőszékkel, de sajnos speciálisan Danira igényeire nincs kiképezve. Ez persze csak annyit jelent, hogy mint minden átlagos háztartásban, itt is vannak 1 méter magasság alatt is dolgok. Újságok, meg könyvek, meg befőttesüvegek, meg szemétkuka, meg varródoboz, meg cserepes virág, hogy csak a leglényegesebbeket említsem. De főleg az újságok meg a könyvek a veszélyesek (vagyis vannak veszélyben), mert azokat Fiunk nagyon szereti enni. Így minden egyes pillanatban a nyomában kell lennünk, tényleg nem lehet még másodpercekre se levenni róla a szemünket. Most szinte megváltás, hogy alszik. Délelőtt meg sétáltunk a városban, ott nem történhet nagy baj. Minden igyekezetünk ellenére azért az "Arany oldalak" két száma is csonkításon ment keresztül, a 2007-es, és ami még ennél is rosszabb, a 2008-as kiadás is. Elnézést is kérünk Nagyszülőktől, de csak ezzel tudtuk kiváltani Goethe összest, meg a világirodalom egyéb remekeit, mielőtt azoknak esett volna neki. A reklámújságokért meg reméljük nem olyan nagy kár, már úgyis lejártak :-)
Mindenesetre kezdek kétségbe esni, hogy mi lesz, ha jövő héten a másik nagymamánál fogunk eltölteni Kismókival egy egész hetet. Mert ott nem csak újság, könyv, szemétkuka meg befőttesüveg lesz a Fiatalúr által elérhető magasságban, hanem váza, meg díszes porcelán is...